Interjú Fabian Sanders professzorral a Drajyor-Khaita kurzus kapcsán

Első alkalommal érkezik a Magyarországi Dzogcsen Közösséghez Fabian Sanders professzor a Drajyor-Khaita kurzus tibeti nyelvhez kapcsolódó részeinek oktatására. Ebből az alkalomból készítettünk vele egy rövid interjút, amelyből sokat megtudhattunk a tibeti nyelvről, a Drajyorról és Fabiant is egy kicsit jobban megismerhettük.

 

  1. Milyen a személyes kapcsolatod a keleti nyelvekkel (különösen a tibetivel)? Hogyan kezdtél el vele foglalkozni? Miért fordultál a nyelvek felé?

 

Valamilyen okból – feltételezem karmikus – mindig is vonzottak az ősi, nem-nyugati tradíciók és kultúrák, és a világot is fel akartam fedezni. Mivel kétnyelvű családban nőttem fel (Olaszországban születtem német szülőktől), így mindig is nagyon fontosnak tartottam a gondolkodásmód és a nyelv közötti kapcsolatot. Tehát Afrikában utazgatva az arab nyelvvel kezdtem foglalkozni egy kicsit, majd ezt követően az egyetemen kínai nyelvet tanultam szanszkrittal együtt, és hosszú időt töltöttem Kínában, valamint később Indiában. Bár az egyetemi diploma munkámat és a doktori disszertációmat (MA és PhD fokozat) tibetológiai tézisekből írtam, de egészen 37 éves koromig nem tanulmányoztam ezt a nyelvet, mert sok más dologgal voltam elfoglalva. Ekkor kaptam tanításokat néhány tibeti Mestertől, és végül Chögyal Namkhai Norbu Rinpocse tanításaiban találtam meg azt, amit hosszú ideje kerestem az egész ázsiai kontinensen át. Hamarosan megértettem, hogy a tibeti nyelv mennyire központi szerepet játszik a tibeti Dharma megértésében, és elkezdtem sokkal rendszeresebben tanulmányozni.

 

  1. Mióta tanulod és tanítod a tibeti nyelvet? Miért szereted? Mi teszi egyedülállóvá a számodra? Mit gondolsz, miért különleges a tibeti nyelv mindannyiunk számára?

 

Abban az időben az egyetemi professzorom, egy indológus, elindított egy tibeti nyelv és kultúra kurzust az egyetemen, és felkért engem a tanításra. Nagyon meglepődtem és még jobban megnövekedett az odaadásom a tibeti nyelv iránt. Így elkezdtem megírni azt, ami sok évvel később az első klasszikus tibeti nyelvtankönyvvé vált Olaszországban, és elkezdtem tanítani a Velencei Egyetemen.
A tibeti nyelv tökéletesen alkalmas a tibeti Dharmával kapcsolatos különböző elméleti és gyakorlati megközelítések átadására, közvetítésére mind a szankszritból fordított szövegnél, mind az eredeti tibetieknél. Tulajdonképpen konkrétan ebből a célból alkották meg. Egy szakkifejezésekkel teli, szimbólikus nyelv, amely nagymértékben képes lecsökkenteni a távolságot az egyén saját tudata és a nyelv által közvetített jelentéstartam között. Gyakorlók számára különösen hasznos eszköz a Dharma jobb megértéséhez, valamint a gyakorlatok szavainak recitálása és a saját tudatukban lévő, szavakkal nem kifejezett szándékok közötti szakadék áthidalására.

 

  1. Vannak érdekes példák az életedben, amikor a tibeti nyelvtudásod segített néhány szöveg megértésében vagy a valódi jelentésük tisztázásában?

 

Igen, hogyne! Minden egyes alkalommal, amikor hallgatom a tanításokat, és követni tudom az éppen tanított eredeti szöveget, közvetlenül a “forrás kódon” át megközelítve csökken a megválaszolatlan kérdések száma, valamint a tudatnak lehetősége nyílik közvetlen kapcsolatba lépni a valósággal, amelyből ezek a tanítások származnak, ami egyúttal egy csipetnyit megmutat a Tanítások hatalmas mélységéből, és igazi boldogságot is ad.

 

  1. Mik az előnyei a Drajyor fonetikus írásmód ismeretének? Hogyan használható a Drajyor tudás?

 

A tibeti egy hangon alapuló nyelv. A hang és a jelentés szorosan összekapcsolódnak. A helyes hang létrehozása nem csak az érthetőség miatt nélkülözhetetlen, de a beszéd (‘hang’) rezgés/energia aspektusa miatt is. A Drajyor rendszer a létező legpontosabb módszer a helyes tibeti kiejtés megtanulásához. Mint ilyen, nem csak azok számára megfelelő, akik meg akarják tanulni a helyes tibeti kiejtést, hanem azok számára is kiváló támogatást ad, akik helyesen szeretnének tibetiül olvasni.

 

  1. Mi a különbség a Wylie és a Drajyor között?

 

A Wylie valósághű bemutatása a tibeti írásnak. A múlt században fejlesztették ki, hogy lehetővé tegyék tudósok számára a tibeti nyelv leírását nyugati írógéppel. Napjainkban kis mértékben van rá szükség egyes szótárak egyeztetéséhez, de elavulttá tette az unicode rendszer.
A Drajyor egy olyan rendszer, amelyet kifejezetten arra terveztek, hogy visszaadja a tibeti fonológia és kiejtés finomságait. Nagyon kifinomult és precíz, emiatt szaknyelvi jellegű és egy kicsit nehéz.

 

  1. A tapasztalataid alapján melyek a főbb mérföldkövek a Drajyor és a tibeti nyelv tanulásában a kezdetektől a legmagasabb szintekig? Hogyan tudunk ebben fejlődni?

 

Véleményem szerint a legjobb megközelítés a tibeti betűk megtanulása a Drajyor támogatásával a kiejtés megértéséhez. A Drajyor kis erőfeszítéssel és némi gyakorlással már megtanulható. A tibeti nyelvhez nagyobb odaadás szükséges, és ideális esetben egy jó háttér a Dharmáról (a klasszikus tibeti nyelvet általában magas szintű Lámák írták más magas szintű Lámáknak). Mégis, az írásrendszer első akadályainak átlépése után minden egyes megtett lépés, bármilyen hosszú ideig tartson is, nagy örömet ad, és hozzáférést biztosít nagyszerű mélységekhez, olyan dolgokhoz, amelyeknek az életünk hátra lévő részében örülhetünk.

 

Fabian Sanders számos ázsiai nyelvet, tradíciót és kultúrát tanulmányozott. Az utóbbi években a klasszikus tibeti nyelv tanítására koncentrált egyetemi szinten és a Shang Shung Intézetnél. Több mint 20 éve Chögyal Namkhai Norbu tanítványa. Ő a “La Lingua Tibetana Classica” (Hoepli) kötet szerzője, ami az első klasszikus tibeti nyelvtankönyv Olaszországban.

 

Az interjú eredeti, angol nyelvű szövegét az alábbiakban olvashatjátok:

 

  1. Your personal relationship to oriental languages (especially to Tibetan). How did you started? Why did you turned to languages?

 

For some reason, karmic I suppose, I’ve always been attracted to ancient and non-western traditions and cultures, also wanting to explore the world. Having been raised bilingual (born in Italy from german parents) I have always considered the relationship between ways of thought and language to be very important. Thus I started with a little Arabic while traveling in Africa, but then studying Chinese along with Sanskrit at the university and spending long time in China and later in India. Although I graduated with Tibetological theses for MA and PhD I did not study the language before I was 37 due to being busy with many other things. I received teachings from some Tibetan Masters and finally found what I had been looking for in a long time all over the Asian continent in the teachings of Chögyal Namkhai Norbu Rinpoche. After a while I understood how Tibetan Language is central in understanding Tibetan Dharma and started studying it more regularly. 

 

  1. Since when do you learn and teach Tibetan language? Why do you like this language? Why it is unique for you? What do you think, why is the Tibetan language unique for us all?

 

At that time my professor in the university, an Indologist, started a course in Tibetan Language and Culture and asked me to teach. I was very surprised and had to increase my dedication to Tibetan even more. So I started to write what, many years later, would have become the first classical Tibetan Language grammar in Italian, and I started teaching at the university in Venice. 

Tibetan language is perfect for transmitting all the different approaches, theoretical and practical, of Tibetan Dharma, both translated from Sanskrit or originally Tibetan. It has actually been particularly crafted for that purpose. It is a highly technical, symbolic language that is able to very much reduce the distance between one’s own mind and the meanings it transmits. For practitioners it is an extremely helpful tool to better understand the Dharma and to overcome the gap between what they recite in practices and the intention of their minds behind those words.

 

  1. Have you some interesting examples from your life, when your Tibetan language knowledge helped in understanding or clarifying the real meaning of some texts?

 

Yes of course! Every time I listen to teachings, being able to follow the original text taught, being able to directly approach the ‘source code’ reduces unanswerable questions, enables the mind to get into direct contact with the reality from which they come, gives a hint of the great profundity of the Teachings, and grants true happiness. 

 

  1. What are the advantages of knowing the Drajyor phonetics? How can be used the Drajyor knowledge?

 

Tibetan is a language based on sound. Sound and meaning are intimately connected. Producing correct sounds is crucial not only for understandability, but for the vibrational/energetic aspect of speech (‘voice’). The Drajyor system is the most precise way to learn correct Tibetan pronunciation in existence. As such it is not only suitable for those who want to learn how to pronunce tibetan correctly, but it also gives excellent support for those learning to read Tibetan in a correct way. 

 

  1. What is the difference between Wylie and Drajyor?

 

Wylie is a faithful representation of Tibetan script, it was developed in the last century to enable scholars to write Tibetan with a western typewriter. Nowadays it is marginally needed to consult some dictionaries, but has been made mostly obsolete by the unicode system. It has no reference to pronunciation. 
Drajyor is a system designed to represent the subtleties of Tibetan phonology and pronunciation. It is very sophisticated and precise, therefore highly technical and a little difficult. 

 

  1. Based on your expertise, what are the main points in learning Drajyor and Tibetan form the beginning to very advanced level? How can we progress in this?

 

In my opinion the best approach is to learn Tibetan script with the support of Drajyor for understanding pronunciation. Drajyor can be learned with just a little effort and some exercise. Tibetan language needs more dedication and, ideally, a good background in the Dharma (classical Tibetan is generally written by high Lamas for other high Lamas). Yet, after the first hurdle of the writing system, every step ahead, however long it may be, gives great joy and access to great profundity, something one can rejoice of for the rest of life. 

 

 

Fabian Sanders has studied Asian languages, traditions and cultures extensively. In recent years he has concentrated on teaching classical Tibetan Language at university level and for the Shang Shung Foundation. He has been a student of Chögyal Namkhai Norbu for more than twenty years. He is author of the volume “La Lingua Tibetana Classica” (Hoepli), the first classical Tibetan grammarbook in Italian.

Kategória: Uncategorized | A közvetlen link.